Sokak szemében egyes autók szent tárgyak. A következő munkaalanyunk is ebbe a kategóriába tartozik, azonban mindent felülír az, hogy VERSENYAUTÓ. Ebből kifolyólag a munka amit "elkövetünk" rajta egyfajta szent cél, közelebb hozni a munkást a munkaeszközhöz. Ahogy sokan, úgy Zoli is ódzkodott a jobbkormányos autóktól, de próbálta megszokni. Egyedül a pályán ez nem is lenne gond, de szeretett sportunk lényege a csata, centikre egymástól. Ebben a helyzetben pedig fontos a magabiztosság és a komfortérzet a kocsiban. Ez a jobb oldalon egyszerűen nincs meg neki (sem). Mivel a kocsi lényegében egy S13, alkatrészeket azért lehet találni itthon is, hát fogtuk magunkat és belevágtunk. Szó szerint.
Az autónak voltak melegedési problémái, amit tapasztaltabbak szerint sajnos a viszkós ventillátor visszaszerelésével tudunk orvosolni. Ám mivel a kocsiban a 6 hengeres duplaturbós motor nem a tűzfalak módosításával került be, a zárhidat kell megvágnunk és a hűtőt előbbre helyeznünk. Ugyanezt alul a keresztmerevítővel, az viszont tartja a futómű első bekötéseit, szóval eszközöltünk egy kis erősítést.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Nagy nehézség még a duplaturbós motor leömlője és a turbók. A kormányoszlop előbb útban van az első turbó leömlőjének, majd a hátsó turbó egyes alkatrészeinek, így oda komoly szabászatot terveztünk. Előbb beszereztünk egy elkészített leömlőt Csizitől, ami sajnos mégsem jó. Hogy a PS13-ban volt valami változtatás vagy az elmozdított kormánymű az igazi probléma azt nem tudjuk meg, valamiért teljesen esélytelennek mutatkozott az alkatrész felszerelése. Erre visszatérünk később, most nézzük milyen problémákkal kellett még szembenézzünk.
.jpg)
.jpg)
Abban reménykedtünk, hogy a kábelkorbácsban lesz annyi tolerancia, ami a műszeregység baloldalra építéséhez kell, de tévedtünk. Mindegy, pucoltuk a kocsit, fokozatosan tártuk fel a lehetőségeinket.
.jpg)
.jpg)
Mivel a jobb oldali kábelezést mozdíthatónak láttuk, levettük a küszöbspoilert és a sárvédőt is hogy kifűzhessük a vezetékeket.
.jpg)
Közben készen lettünk a kocsi elejével, mehettek vissza a hűtők és szerelvények.
.jpg)
A balkormányos kivitelhez kellett egy kormánymű is, de ha már ennyire belebonyolódunk a szerelésbe, elhatároztunk egy újabb módosítást. Ez pedig a japán és angol oldalakon is sűrűn látott elmozdítása a felfogatásnak. Ezzel a kormánymű közelebb kerül a bölcsőhöz, lerövidülnek a forgáspontok, ahogy kívül is a nagyobb kormányszög érdekében.
.jpg)
.jpg)
Egy kis méretezés, vágás, újabb méretezés, hegesztés, ellenőrzés és készre hegesztés. Festés :)
.jpg)
Ekkor jött a leginkább szívfájdító rész, a tűzfal megvágása. Hogy minél kevesebb alkatrészt kelljen beszerezzünk, elhatároztuk hogy a jobb oldali szerelvényekből megpróbálunk felhasználni amit csak lehet.
.jpg)
.jpg)
Kellett egy műszerfal alatti keresztmerevítő, ami megadja a kormányoszlop pontos helyét is.
.jpg)
.jpg)
Hogy minden a helyén maradjon a tűzfal környékén, kitaláltunk egy kis csalást a kormányművel. Ezzel nyertünk helyet az első turbo leömlőjénél is.
.jpg)
.jpg)
A felső rögzítőpánt csúcsát középről hátrafelé mozdítottuk, ezzel billentve a kormánykardán szögén és visszaloptuk a megnövelt távolságot is.
.jpg)
.jpg)
Még mielőtt visszaszereltem a kormányművet, Csizi tanácsára levágtam a blokk egyik felesleges merevítőjét, majd észrevettem, hogy a turbók olajának visszavezető csöve is kilóg. Teljesen feleslegesen. Fogtam hát és levágtam mind a hasztalan toldást a csavar alól, mind a csövet. Nagyjából egy másfél centis darabot hagytam ki belőle visszahegesztés előtt, egy ennyivel több helyet nyertem a kipufogó csövénél.
.jpg)
Ekkor jött a meglepetés, a vásárolt leömlő nem fér fel. Többféleképpen próbálkoztam, de nem akarta kiadni a kormányrúd miatt. A blokk felé azonban volt hely még bőven, emiatt vettem a bátorságot és szétvágtam Zoli drága és csini leömlőjét, majd jött az agyalás, miként is tudnánk megoldani kipufogós szakműhely és egy kisebb vödör pénz nélkül.
.jpg)
.jpg)
Mondanom sem kell, összejött. Nem egy kiállítási darab és az ujjam sehol sem fér el, de nincs átmérő csökkenés és nincsenek centi vastag varratok, pár toldással és egy kis festékkel egész kulturáltra sikeredett.
A 2008-as idénynyitó drift edzésen néha már sikerült a képen látható állapotot huzamosabb ideig fenntartani, de a tökéletes eredményhez még gyűjtenem kellett a kilométereket, vagyis inkább az olyan gumiabroncsokat, mint ez:
A következő gyakorlási lehetőségig (áprilisi drift edzés - Euroring) nem változott semmi az autón. Az esemény az évszaknak megfelelően hol esős, hol száraz időben zajlott, így a fix nyomvonalas pályákon való drifteléshez szükséges rutin hiányában az autózás néha így sikerült...
néha meg így...
A III. Ford Majálisig sikerült beszerezni és beszerelni egy hidraulikus kéziféket, ami jelentős mérföldkő a drift gumifüstös országútján. Az autó az újítás segítségével - és a szükséges lóerők hiánya ellenére - sokkal könnyebben megindíthatóvá vált, így már csak a túlkormányzott állapot fenntartását kellett szorgalmasan gyakorolnom. Erre pedig egy kötetlen, jó hangulatú márkatalálkozó mindíg tökéletes alkalom. Bár a futómű még mindig egy limbo-hintóban lenne jó helyen, azért a nap végén elégedett mosollyal az arcomon nyugtáztam, hogy az autó kezd egyre inkább egy driftelésre használható eszközhöz hasonlítani, és én is megéreztem a helyes irányt, mely természetesen az autó hossztengelyére merőlegesen mutat.
Sisak a szögre...jöhet a gyermekáldás! Június 2.-án délután megszületett Horváth Veronika; apa lettem.
Ebben az időszakban nem nagyon volt hiányérzetem, élveztem a babakocsival való "autózást". Aztán augusztusban újra elkapott a bizsergés, és elkértem magam a családtól egy fél hétvégére. Mivel abban az időszakban nem volt edzés, ezért egészen a taszári versenyig kellett utaznunk, hogy újra keresztben autózhassak egy kicsit.
Bár a fél év kihagyás igen nyomasztott az első edzőkörök alatt, és nem is jutott túl sok pályaidő, azért elmondhattam, hogy életem első versenyén nem lettem utolsó, és az autó is szépen teljesített ahhoz képest, hogy kezdődő hengerfejessége miatt (forralta a vizet, mint egy teáskanna) az amúgy is csekély ménesállomány egyre több tagja szökött meg a karámból. Ennek ellenére egy szavam sem lehet, a motor kibírt még egy Euroring pályanapot, miután végleg megadta magát. Mivel a javítás elhúzódott, és az irányt sem igazán sikerült eldönteni (marad a széria 2,8 V6 vagy kap két elfokolt tengelyt, esetleg beszerzünk egy 24 szelepes V6 Cosworth motort), ezért az októberi edzésre a 2.0 DOHC szívvel ellátott, aranybarna paripát vettük elő. Gyorsan megkapta a szokásos átalakítások legszükségesebbjeit (scorpio első-hátsó futómű, poliuretán szilentek, 3,92-es "CO-s" difi, keményített gátlók és rugók, megnövelt kormányszög, pogácsák a kerekek alá) és már csapathattam is.
Bár az aszfaltot nem szaggattam fel vele, azért sokan meglepődtek, mikor megtudták, hogy "csak" egy széria 2.0-s 8 szelepes, újkorában 120 LE-s motor hajtja. Hát igen a motorerő az egy dolog, a jó futómű meg a másik. Mivel a piros-fehér paripa motorja nem akart egyelőre összeállni, ezért a novemberi, évadzáró edzésre is a négyajtóst neveztem be. A súly lóerő arány javítása érdekében felkerült apám régi rallycross autójának műanyag motorházteteje.
Elfüstöltem jó néhány szett gumit és titokban kezdtem magam igazi drifternek érezni. Lezárult hát a 2008-as szezon, jöhet az újabb téli szünet, sok-sok munka és egy még mozgalmasabb 2009-es esztendő! Folyt. köv!...Nyugi, nem két év múlva! :-).jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)