Sokak szemében egyes autók szent tárgyak. A következő munkaalanyunk is ebbe a kategóriába tartozik, azonban mindent felülír az, hogy VERSENYAUTÓ. Ebből kifolyólag a munka amit "elkövetünk" rajta egyfajta szent cél, közelebb hozni a munkást a munkaeszközhöz. Ahogy sokan, úgy Zoli is ódzkodott a jobbkormányos autóktól, de próbálta megszokni. Egyedül a pályán ez nem is lenne gond, de szeretett sportunk lényege a csata, centikre egymástól. Ebben a helyzetben pedig fontos a magabiztosság és a komfortérzet a kocsiban. Ez a jobb oldalon egyszerűen nincs meg neki (sem). Mivel a kocsi lényegében egy S13, alkatrészeket azért lehet találni itthon is, hát fogtuk magunkat és belevágtunk. Szó szerint.

Az autónak voltak melegedési problémái, amit tapasztaltabbak szerint sajnos a viszkós ventillátor visszaszerelésével tudunk orvosolni. Ám mivel a kocsiban a 6 hengeres duplaturbós motor nem a tűzfalak módosításával került be, a zárhidat kell megvágnunk és a hűtőt előbbre helyeznünk. Ugyanezt alul a keresztmerevítővel, az viszont tartja a futómű első bekötéseit, szóval eszközöltünk egy kis erősítést.

Nagy nehézség még a duplaturbós motor leömlője és a turbók. A kormányoszlop előbb útban van az első turbó leömlőjének, majd a hátsó turbó egyes alkatrészeinek, így oda komoly szabászatot terveztünk. Előbb beszereztünk egy elkészített leömlőt Csizitől, ami sajnos mégsem jó. Hogy a PS13-ban volt valami változtatás vagy az elmozdított kormánymű az igazi probléma azt nem tudjuk meg, valamiért teljesen esélytelennek mutatkozott az alkatrész felszerelése. Erre visszatérünk később, most nézzük milyen problémákkal kellett még szembenézzünk.

Abban reménykedtünk, hogy a kábelkorbácsban lesz annyi tolerancia, ami a műszeregység baloldalra építéséhez kell, de tévedtünk. Mindegy, pucoltuk a kocsit, fokozatosan tártuk fel a lehetőségeinket.

Mivel a jobb oldali kábelezést mozdíthatónak láttuk, levettük a küszöbspoilert és a sárvédőt is hogy kifűzhessük a vezetékeket.

Közben készen lettünk a kocsi elejével, mehettek vissza a hűtők és szerelvények.

A balkormányos kivitelhez kellett egy kormánymű is, de ha már ennyire belebonyolódunk a szerelésbe, elhatároztunk egy újabb módosítást. Ez pedig a japán és angol oldalakon is sűrűn látott elmozdítása a felfogatásnak. Ezzel a kormánymű közelebb kerül a bölcsőhöz, lerövidülnek a forgáspontok, ahogy kívül is a nagyobb kormányszög érdekében.

Egy kis méretezés, vágás, újabb méretezés, hegesztés, ellenőrzés és készre hegesztés. Festés :)

Ekkor jött a leginkább szívfájdító rész, a tűzfal megvágása. Hogy minél kevesebb alkatrészt kelljen beszerezzünk, elhatároztuk hogy a jobb oldali szerelvényekből megpróbálunk felhasználni amit csak lehet.

Kellett egy műszerfal alatti keresztmerevítő, ami megadja a kormányoszlop pontos helyét is.

Hogy minden a helyén maradjon a tűzfal környékén, kitaláltunk egy kis csalást a kormányművel. Ezzel nyertünk helyet az első turbo leömlőjénél is.

A felső rögzítőpánt csúcsát középről hátrafelé mozdítottuk, ezzel billentve a kormánykardán szögén és visszaloptuk a megnövelt távolságot is.

Még mielőtt visszaszereltem a kormányművet, Csizi tanácsára levágtam a blokk egyik felesleges merevítőjét, majd észrevettem, hogy a turbók olajának visszavezető csöve is kilóg. Teljesen feleslegesen. Fogtam hát és levágtam mind a hasztalan toldást a csavar alól, mind a csövet. Nagyjából egy másfél centis darabot hagytam ki belőle visszahegesztés előtt, egy ennyivel több helyet nyertem a kipufogó csövénél.

Ekkor jött a meglepetés, a vásárolt leömlő nem fér fel. Többféleképpen próbálkoztam, de nem akarta kiadni a kormányrúd miatt. A blokk felé azonban volt hely még bőven, emiatt vettem a bátorságot és szétvágtam Zoli drága és csini leömlőjét, majd jött az agyalás, miként is tudnánk megoldani kipufogós szakműhely és egy kisebb vödör pénz nélkül.

Mondanom sem kell, összejött. Nem egy kiállítási darab és az ujjam sehol sem fér el, de nincs átmérő csökkenés és nincsenek centi vastag varratok, pár toldással és egy kis festékkel egész kulturáltra sikeredett.