Ki lett adva az ukáz, a fordulatos hétvégéről - mivel egyik főszereplőjévé váltam - nekem kell írnom. Pedig...hogy is mondjam...vasárnapig csendben lapítottunk:)
A történet múlt héten kezdődött egy kissé balul sikerült programozással, amikor az Escort úgy gondolta, hogy az 1.3-as töltőnyomás a gyárira méretezett tömítésnek bizony túl sok lesz, és feladta a harcot. Ez még csütörtök éjszaka történt, amikor még csak találgattuk, hogy a tömítéscserével megúszom e a dolgot, vagy esetleg más is kapott. Powered Ákos barátom is megijedt kicsit az elpukkant motoron, látott már testközelből egy-két Cosworthot. nem számított ilyenre. De annyira hektikusan változott a töltőnyomás, hogy nem tudtuk rendesen beállítani még Martinák Feri MBC-jével sem, és kicsit túllőttünk a célon.
Pénteken körbetelefonáltam a Fordos ismerősöket tömítés ügyben, de ez itthon kb. a beszerezhetetlen kategória, csak Mogyoródon tudtak volna csinálni, drágábban mintha Angliából hozatom, ezért az utóbbi verzió maradt. Vállalva a nem kis kockázatot, hogy a Kakucsi versenyt ki kell hagynom. Azért pénteken megrendeltem a tömítést az Ebayen lesz ami lesz alapon, és úgy készültem a versenyhétvégére, hogy a csapatnak segítek, és kortyolom a söröket.
Márcsak azért is mert Karesz a fehér Sierra Cosworth-tal, Balázs a fekete 24V-vel és Attila az mkI Escorttal is megmérettetni készült magát a vasárnapi OB2 futamon. Tehát unatkozni nem fogok címmel készültem a hétvégére. (Bocsánat, Ádi kimaradt a listából, de amióta autója bombabiztosan megbízható, ő papírforma szerint riogatja ellenfeleit a pro ligában.)
Így vártuk a hétvégét, meg a postást, hogy hozza e a csomagot. De nem hozta se szerdán, se csütörtökön, ezért Péntek reggel beraktam pár darab 15ös gumit Karesznek a Yarisba és leautókáztam Kakucsra. A depó hátsó felén alakítottuk ki a Ford bázist, gumihegyek, trélerek, kompresszor, kerekek volt minden mint a búcsúba :)
(Najó azért az Escort kicsit hiányzott...) De tennivaló akadt így is bőven. Karesznek töltőnyomást állítgattunk a tönkrement amal szelep kiiktatása után, aztán meg a töltését javítgattuk, mert a turbó leömlőjéhez közeli generátor kábel így 20 év szolgálat után azt mondta, hogy rajta több amper ugyan nem, és egyszerűen szétporladt. A hidróskézi szintén rendetlenkedett, a célegyenes végi kézizős szakaszon látszott, hogy csak a jobb hátsó fog. Azt már nem is említem, hogy a vizet is kezdte szépen a blokk szélén kipisilgetni. Jatis szintén a töltéssel szenvedett, ő a kör végén nem csak a gumiját cserélte le hanem akksit is cserélt, hogy a következő felmenetelnél beinduljon az autó. A két 24 szelepes zokszó és hiba nélkül tűrte a nyúzást és a meleget.
A nap végére mindenkinek többé kevésbé ősszeállta a pálya, és szép köröket láthattunk. Mivel a tömítésről még mindig nem volt semmi hír, én úgy terveztem, hogy a szombatot otthoni ténykedéssel töltöm, esetleg délután kinézek a profi futamok végére, aztán vasárnap korán kimegyünk, hogy a fehér Cossie betegségeit orvosoljuk a verseny előtt.
De ott fent valaki másképp gondolta:)
Péntek este nyolckor sms Karesztől: "Jött csomag!!!" Hopp itt nem nagyon lesz szombati kerti munka...Ki Érdre, amúgy is péntek esti garázs-parti lévén. Még Andris barátomtól elkunyeráltam a szélessávú szondáját, hátha a víz megölte az enyémet. Megjött a tömítés, az új csavarok, tréfás szombat várt tehát rám.
Reggel 9-től indult a móka, letakarítottam az alkatrészeket, feltettem az új tömítést, rá a hengerfej, jöhettek a csavarok. Finom olajozás, és nyomatékra húzás. Vezérműszíj vissza, turbó vissza. Kézzel szépen átforgattam, elsőre minden ok. Fincsi teszkóolajat bele, aztán rövid indítózások, miközben mereven lestem az olajnyomásmérőt. Ami nem nagyon akart megmozdulni. Kis izzadságcseppek a homlokon. Kiköttettem az elektromos jeladót, helyére mechanikus csöves nyomásmérő óra. Indítózás....Huh felkapta, szépen kúszik fel a mutató 2 barig. Kő szívről lees, ebből még akár élőhalott is lehet :)
Visszakötöttem a műszert, azon is megjelent a nyomás, rendben, ez idáig ok.
Jöhet a kipufogócsonk. Hoppá a leömlő egyik új tőcsavarja bizony ferdén kapott bele, szépen elcseszve a menetet. Próbáltam menteni a menthetőt, hogy ne kelljen a turbót leszednem, de annyira nem lehetett hozzáférni, hogy miután a menetvágót sikerült eltörnöm, nagy - mit nagy, folyamatos és hatalmas - k#anyázások közepette arra jutottam, hogy biza mielőtt teljesen el###om le kell vennem a turbót. No nem szaporítom a szót, volt még szívás ezzel azzal, összeraktam a vízkört, új gyerták, vezetékek vissza. És beröffentettem. Vröömm, vröömm. Szépen röcögött. Szép olajnyomás, semmi folyás, melegedik ahogy kell. És a lambdaszonda is megmaradt. Haleluja!
No ekkor jártunk este hat felé, gondoltam most már nagy rizikó nincs, megeresztettem egy telefont.
-Szeva Laca kéne a trélerem, meddig vagytok, tart még a verseny?
-Persze, tart még. Mikor kell, miért?
-Hátizé holnapra....az Escortnak....megjött a tömítés....megy a motor....
-Nebaaaaaaaaaaaaa! Oké verseny után megyek, hozom le.
-Nemgond? Esetleg a Scorpióval is le tudom vinni.
-Na ne marhulj már, megyek rakjuk össze, viszem le.
-Ok!
Na ekkor bedobtam egy sört meg egy BigMacet, szusszantam egy kicsit, aztán vissza a garázsba. Intercooler, generátor, csövezés, lámpák meg ami még maradt. Közben Ákost is felhívtam, hogy mi véleménye a másnapi versenyről a félig felprogramozott autóval. Nem volt boldog az ötlettől, de meggyőztem, hogy kicsit visszaveszek a gyújtásból, meg a töltőnyomás is gyári lesz. Átküldtem neki a régi meg az új táblákat, megegyeztünk hogy megnézi. Én meg folytattam az autó összerakását.
Este tízre kész is lett, Laci már csak a motorháztető felrakáshoz kellett. Felálltunk a trélerre, és elvitte. Közben megjött Ákos levele, szerinte nem lehet gond, én pedig kicsit alakítottam a gyújtástáblán.
Reggel fél kilencre értem ki a pályára, az autó már ott várt. Feltettem az új programot, belőttem a tiltásokat,elkezdtem melegíteni. Az új gyerta nem szeret hidegen menni, kellett még egy kis benya, és a dwell-t is feljebb vettük biztos ami biztos. Közben volt egy kis riadalom amikor a víz már 95 fok körül járt, hogy behalt a hűtőventilátor, de csak a műszerfalon levő kapcsolója űzte a tréfát velem. (Laci kapcsolgatta - letöröm a kezét :D ) Megjöttek a többiek is. Karesz műtött egy új kábelt a generátornak, így mindjárt lett töltése. Jatis kipakolta a csere-akksikat, indulhat a délelötti edzés.
Mentünk egy-két laptopos tesztkört, a nyomás ugyan csak 5 tized de minden ok, majd kerékcserénél állítunk rajta. Aztán mivel, pörgősen ment a felmenetel, hagytam ahogy van, hogy minél többet pályán maradhassak.
Kakucs tavaly is elég jól feküdt az autónak, az Escort meg ilyen alacsony töltőnyomással is eltekerte a 16-os kereket. A Wilwood kézi az új Ferrodo betéttel is jól viselkedett. Olaj is, víz is rendben. Jó lesz ez...
Közben néztem a többieket, Jatis és Balázs sokat fejlődött péntek óta, Karesz már akkor is jókat ment, de látszott, hogy szenved a kézivel.
Verseny elött tekertem kicsit a nyomásszabályzón, hogy mennyit az majd az első éles körben kiderül:)
A kvalifikáció nagyjából jól sikerült, a 16-ba kerüléshez elég lesz. A töltőnyomás 0.6, háháhá, na mindegy ez már marad így én hozzá nem nyúlok. A szokásos adminos tötymörgés (mi lenne ha nem a futamok legvégén vinnék be a pontokat hanem közben????) után megszületett az eredmény: Nyolcadik hely. És Karesz a hetedik!
No és akkor innen kellene elmesélnem, hogy mi történt a második helyig...De fogalmam sincs. Volt visszahívás, felvezető körön beakadt rögzítőfék, nagy izgulások, forróság, feszültséglevezető dumálás a rajtelőkészítőben, de hogy ki ellen milyen kört mentem, no arra nem emlékszem. A Top4-be kerülve szállt meg az a nyugalom ahogy mindig is versenyezni kellene, de könnyű ezt mondani, nagy a nyomás ilyenkor mindenkin. De a négy legjobb közé kerülve már nemvolt veszteni való, lehetett FUNból menni. Itt jegyzem meg, hogy Tóth Zoli a Hacsival ment egy olyan de olyan kört....huh....még jó hogy nem vele kerültem össze:D
A döntő már csak hab volt a tortán, bár kikaptam, de ilyen sokat nem ment padlógázon aznap a motor, mint abban a körben. Hiába feszültség nélkül sokkal könyebb.
Aztán az eufórikus visszagurulás a depóban, gratulációk, pezsgő, kupa...
Szombaton többször volt hogy eldobtam a szerszámot és átkoztam mindent és mindenkit, de a vasárnap kárpótolt.
Köszönöm Nektek!
