driftgarázs

Voltunk ugye Parádon, a Mátrai hegyiverseny betétfutamaiként driftelni. Mi Orsival Levotáékat kísértük, nekik segítettünk és tulajdonképpen Zora hiányában kicsit az MDSZ-t is képviseltük, mint megfigyelő. Innen oszlik két részre a sztori, mert Levoékkal nagyon jól éreztük magunkat, a hegyimenet azonban maga volt a botrány. Mindkettőt részletezem, de kezdjük a jóval.

Az utunk pénteken egyből Jobbágyiba vezetett ahol Borziék (Lajos a.k.a. Bigiboy) vártak minket és Levoékat egy kis kertipartira, babgulyással és sátrazással. Finom kaja, csodálatos vendéglátók, hideg sör -mértékkel-, nem is kívánhatna az ember jobb társaságot.

Szombaton hajnalban kelés és usgyi a Mátrába, 50 kilométer hegyre fel és ugye nem lenne vicces elkapni a pályazárt. Ezt meg is oldottuk, majd jött az első pofon a szervezőktől, a depóktól párszáz méterre egy domboldali kapubejáróban és a mellette kikoptatott erdőszélén kell letárborozzunk. Kész szerencse hogy beírt (nem, nem jelentkezett, csak a szervezők által listázott) 13 pilótából a fele jött el, így is egymáson álltak a kocsik. Puci és Géza még péntek este "szabálytalanul" a versenyzői depóban álltak meg, őket nem is tudták felzavarni, így Levo, Radír, Szekérék, Martinák és Lakyboy szorongtunk itt, Tibisz "különcködött" ("jó" a managere) Deimanik Balázs pedig a szállásánál parkolt.

Második pofon, nem volt időterv, azt sem tudtuk mit csináljuk, hova mikor menjünk.

Harmadik pofon, BZS szervező úr nem veszi fel a telefont, nincsenek karszallagjaink márpedig lassan lezárnak mindent és nem fogunk bejutni a starthoz sem.

Negyedik pofon, nincs gumis!!! Bár ezt a problémát csak mi éreztük hisz máshol, pl Tibisznél fel volt állítva gumis gép de ezt csak láttuk, senki nem jött oda hozzánk, hogy az nekünk is segítségünkre lehet(ne).

Félóránként változtatva a parkolási rendünket szépen összegyűltünk, kaptunk valahonnan pár karszallagot, megjött a Mobil Gumiszervizes busszal Langmár Peti és felesége, kedves és jó barátaink a bajban :)

Ekkor már pesze 1 (vagy két) alkalommal voltunk pályán, volt időtervünk és tartani is sikerült a rendezőségnek. Aztán egy újabb maflás, kikéstük az egyik rajtot 3 perccel, emiatt abból a körböl kimaradunk, az egész társaságnak hátra arc. Kis balhé után kaptunk egy rádiót amin követhettük az eseményeket, mivel messze voltunk a rajttól. A sikerünk persze hatalmas volt, imádott a közönség, durvább volt mint tavaly.

Azonban nem telhet el a nap hiba nélkül, Sanyikánál előbb az egyik, majd a másik hátsó fékcsöve durrant el a nap végére, még szerencse hogy Szekeresék olyan felkészűltek voltak, tőlük kaptunk segítséget.

Szombat kilőve, mentünk haza Lajosékhoz gyroshúst sütögetni és pihenni.

folyt. köv.