Amivel kiegészíteném Leslie-t:

A gondolat először viccesnek tűnt, de utána már komolyá fajult a dolog.

Az első nap végig azt mondogattam, hogy sok nekünk ez a meló és abba akartam hagyni. :)

Aztán amikor az esztergályos megtudta, hogy mit is akarunk azzal a csonkállvánnyal, akkor megkért minket, hogy húzzunk a p*****a. :) Na ekkor se örültem, de csak azért is maradtunk és megoldottuk a problémát.

A harmadik napon nem láttam a végét, pedig tudtam, hogy kész leszünk. Sok aprósággal kellett foglalkozni és ezáltal egyre több idő ment kárba. Persze mivel nem csak a gyári ECU lett belerakva, hanem egy-két plusz is, ezért még macerásabb volt a bekötés a vákumcsöveknél is. Azt se tudtam, mit hova kell kötni, de azért elsőre sikerült.

De nagyrészt úgy történtek a dolgok ahogy Leslie leírta csak közben még néha sokkolt árammal a szerelőlámpa is, mert nem volt jól leszigetelve.

Vezetni tényleg "nehéz" volt, főleg az Escort után, mivel az rendkívül orrnehéz ez pedig eléggé kiegyensúlyozott. A turbo hirtelen ereje és a futómű nagyon rossz beállításait szombat estére úgy ahogy megszoktam volna, de az állandó randomszerűen jelentkező ledadogás nem tetszett. Ez megmaradt másnapra is, sőt még rosszabb lett. Tudtam, hogy semmi esélyem, de ha már ott voltam akkor indultam. Persze a kvalikörön is ledadogott, nem mintha ezen múlt volna, de emiatt egy értelmes kanyart se lehetett csinálni vele. Néha annyi ereje nem volt, hogy a lassú kanyarokban keresztbe tegye magát a kocsi.

De a lényeg az, hogy sikerült 3 nap alatt összeraknunk és pályán volt!!

A finombeállítások ezután jönnek. :)