Sajnos az élet úgy hozta, hogy az én szerepem a Hangyász épülésében a végéhez ért. Gábor szerint megörököltem az átkot, hisz épp a sikertelen kézműtétem napján érkezett és azóta is problémák lengik körül a kapcsolatomat a kocsival. Megénekelte ezt Tahó úr is, akitől szerintem hamarosan kapunk egy kárörvendő cikket, de ilyen a popszakma, le kell nyelni, tovább kell lépni. Illetve esetemben vissza, mert hiába a sok sikeres versenyautó, hiába jó tervek és kivitelezések, megannyi akadály és sikertelen próbálkozás is bizonyítja, komolyabb háttér kell(ene).
Emiatt az autó a mai napon összecsomagoltatott, és átvándorolt egy ismerősünk műhelyébe, akik sokkal felkészültebbek és legfőképpen gyorsabbak nálam.
Ezúton is bocsánatot kérek mindazoktól, akik csalódtak bennem. Ha az egészségem engedi, visszatérek, ha nem, akkor maradunk a hobbi-szerelés kategóriában. Ami a legfontosabb, én csak 1 kis része vagyok egy nagy csapatnak, ami ettől még erős és sikeres.
leslie
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.