...hogy bekösd magad. Mindig, mindenhol. Ennyira vagy a haláltól vagy egy súlyos sérüléstől. Nem csak a versenysportban, a közúton főleg.
Nekem is volt pár balesetem, de sosem túl nagyok. Azonban 1997-ben az öcsém túl gyorsan vett egy kanyart és nem bírta megfogni az autót. Végigbontotta a 99-es busz oldalát és miután több mint 1 méterrel odébblökte, olyan erőval pattant vissza a hátsó kerekiről, hogy kidöntött egy kisebb fát. Hetekig meglátszott az öv nyoma rajta és a barátján is de mindössze ennyi híja volt annak, hogy ma egy másik befejezést kéne írnom ehhez a történethez.
A kislányom, mint minden gyermek, szintén gúzsba kötve érezte magát a gyerekülésben. Őt azzal lehetett rávenni az ővre, hogy elmagyaráztuk, a rendőrbácsi elveszi a pénzünket ha nincs bekötve. Neki egy baleset még semmit nem mond, de a fagyi hiánya bizony elég fenyegetően hangzott.
És egy video, ami pozitív tartalmával próbálja felhívni a figyelmünket.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
duck 2010.06.08. 13:28:57
Akinek van családja az tudja miért.
Sopánka76 2010.06.24. 07:34:30
Egy övet bekötni igazán nem fáradság.
És hogy zavar?
Meg lehet szokni.
Engem az zavar, ha nincs rajtam.