Ma fájdalmas búcsút kellett intenem életem első autójának, a Ford Mondeo-mnak amit anyumtól és apumtól kaptam és ezúton is nagyon nagyon köszönöm Nekik! Imádom... imádtam. Kényelmes volt, nagy, megbízható és viszonylag csendes is. Szerettem benne kocsikázni. De áldozatokat kell hozni mindenért. Könnyű ezt mondani, de tudom (illetve nagyon remélem), hogy JÓ lesz és jó döntést hoztam.

Az egész valahogy úgy indult, hogy lecseréljük az Escortot és Lacinak lesz új Sierra a feneke alatt és eljutottunk odáig, hogy nekem lesz csini és erős sportkocsim! :) Sokszor nézegettem már Dani 200sx-ét és nagyon megtetszett a formája és a hanjga is... álmodoztam, hogy de szép is lenne és milyen jól állna nekem egy ilyen kocsi... de hát drága és egyebek.

Erre jött egy telefon: van elfekvőben egy ugyan olyan mint a Danié és nagyon olcsó. Hu! De jó! Van rajta mit csinálni, de árából adódóan ezt gondoltuk is. Megnéztük, illetve Dani mint szakértő megnézte és azt mondta, hogy megéri. Itt emlékeztetem Őt arra, hogy ha bajom lesz Őt fogom szidni! :D 

Sikerült a Mondeónak nagyon jó gazdát találni és így enyém lehet (lesz) életem első sportautója. :D 1.8 turbo-s S13-as! Jöhetnek a "garázspartyk". Szétszedjük, kitisztítjuk megnézzük mi kell mi nem, átkötjük ami nem jó és összerakjuk. Leírni milyen rövid, kár hogy ennél hosszabb folyamat lesz ez, mert türelmetlen vagyok! Majd igyekszem minden pici és érdekes részletet leírni és kiszedni a fiúkból a mi-micsoda típusú dolgokat. :)

Köszönöm Mondi, hogy eddig Te voltál az autóm, nagyon fogsz hiányozni! Köszönöm Anyu és Apu a lehetőséget és a támogatást. És előre is köszönöm mindenkinek aki segít Nekem !