Nekifogtunk hát a kocsinak, sokáig tartott szétszedni, mert Ádi finoman fogalmazva alapos. Mindegy, nem ebbe fogok beleőszülni :)

Abban igaza van, hogy egy ilyen kocsival megfelelő odafigyeléssel szabad csak bánni, mert ha valami elmegy vadászni, nincs a polcon vagy a sarokban másik. Sok munka lesz még a kocsin a későbbiekben, de egyenlőre arra koncentrálunk, amire van idő és pénz is így a szezon kezdetén. Az autó RTR azaz Ready To Race, azazaz versenykész. Futómű és a megfelelő cuccok alatta, motorerő benne, csak épp mindez utcai köntösben. Ez tulajdonképpen csak a súly miatt zavaró és persze a kárpitok fele útban van a bukócsőnek, másik fele meg tönkrement volna a hegesztések miatt. Meg semmi keresnivalója egy versenyautóban.

Hozzám kerülésekor már alapszinten ki volt pakolva, a szigeteléseket is elkezdte felvésegetni a "segédcsapat". Ádi természetesen dolgozik a kocsin, de párja Hajni azért meglepő. Kevés embernek van olyan szerencséje mint nekem, hogy benzinvérű a párja. Az 50 kilós modellalkatú lány úgy cipelgeti a hatalmas 16-os 17-es kerekeket a gumishoz és úgy szereli az autót mint mi magunk... és gyorsabban dolgozik mint Ádám maga :P

Közben rájöttünk, hogy a levésett kátrányos zajszigetelő maradékát legjobban a benzin hozza le, irány tehát egy csapolható masina és 1 liter manna áldásos hatásának köszönhetően csilivili lett a beltér, a maga versenyautós módján persze. Sajnos ez azonban már nem az a finom illatú ólmos 98-as, óvatosan kellett bánni vele, hogy alatta maradjunk a fejfájás-küszöbnek és a kocsi se robbanjon be, ha flexelünk vagy hegesztünk benne-mellette.

Pár szóban a ketrecről. Legegyszerűbb megoldásként a közelben vettünk anyagot, amik az előírtnál vastagabbak és erősebbek, az alap csőrendszer nekünk már bőven elég mindenfélre kiegészítő merevítés nélkül. Így a nehezebb anyagból a végén még akár könnyebb is lehet, mint pókhálós társaik. A szerkezetet külföldi oldalakról lestem el, mit hol hogyan és hova. Jelentem elsőre nem is rossz, Ádám pedig talált egy olyan színt hozzá, ami eddig mindenkinek nagyon tetszett és valahogy illik is a kocsi stílusához. Ami újításnak nevezhető, az az ajtóknál elhelyezett átlós sajátos megoldása. Itthon még nem láttam ilyet, egy angol escort építéséből loptam de én is csak képen láttam eddig. Készen, a maga valójában még jobban tetszik és mivel egyeztettem a kialakítás előtt a Technikai Bizottsággal, szabályos is. Minimálisan több anyagot igényel, de ha lehet, ezentúl is ezt fogom alkalmazni. A főkapu 48x3-as anyagból készült, a többi cső 42x3-as, emiatt látványra is masszívabb mint az átlagos itthoni bukóketrecek és biztosan masszívságban is felveszi a versenyt a komolyabb műhelyek munkáival, bár ezt nem akarjuk megtudni.

Tegnap este még beszabtam a műszerfalat, ma azt készrecsavarozom és visszaszerelem a szükséges kapcsolókat. Az ülést elsőre sikerült befaragnunk jól, bár az alsó keresztmerevítőnek mennie kellett, helyette saját gyártású merevített konzolt kapott a padlólemez, amire csavarozható az üléskeret. Éves megállapodásunknak köszönhetően a polikarbonátokat már a múlt héten elhoztuk a www.ptplasztik.hu-tól, több másik készülő autóéval egyetemben, pénteken már kiglancolva és felmatricázva kell leparkolnunk a Carstyling show-n a drifter.hu standján.